*“Álom nappalim” hangulattábla az Év Moodboard 2023 pályázatra, ahol* ***I. helyezett*** *lettem többek közt ezzel a munkámmal*

De tényleg, miért pont a japandi lakberendezés?

(Vigyázat, személyes hangvételű beszámoló következik!)

Minden ezzel kezdődött:

A szüleim házában, a nappali könyvespolcán találtam ezt a könyvet. Meg a Japán útikönyvet és zászlót is, s ezzel ez a kultúra szép lassan, de biztosan, belém ivódott.

Miért mesélem el ezeket? Tudatosan és tudattalanul rengeteg mintát hozunk a felmenőinktől, amely hozzájárul a jövőbeni otthonunk kialakításához is. Külön tudományág foglalkozik azzal, hogy miért épp azt a színt, stílust, vagy éppen formát, anyagot választjuk ingatlanunk enteriőrjében.

Noha a szüleim lakberendezése mai szemmel eklektikusnak mondható, abban a korban nagyon is letisztultnak és modernnek számított: bőséges természetes fénnyel megáldott, az elrendezésnek köszönhetően tágas terek, natúr színvilág, a sötétbarna fabútorok és a fehérre meszelt falak kontrasztja, árnyékolásként hangulatos zsalu, a dekorációt illetően minimális kerámia, zöld növények és ikebanák viszont minden mennyiségben.

Ezek az enteriőr részletek jöttek velem szemben folyamatosan:

Egyértelmű volt, hogy az első, szeretett kislakásomat is „japános” stílusban szerettem volna berendezni, akkor még fogalmam sem volt, miért. Pontosabban úgy gondoltam, azért, mert ez tetszik. Aztán kiderült számomra, valójában ez sokkal mélyebbről gyökerezik.

Jól emlékszem, az asztalosom kiborult a számára furcsa kívánságaimtól: a hálószobában fából készült futonágy és a gardróbszekrényen japán stílusú tolóajtó volt a vágyott dizájn. A többi helyiségben is a natúr színvilágú, természetes anyagokból készült kényelmes, alacsony profilú bútorok uralkodtak. Meg persze a bambusztapéta a falon. Mindenképpen szerettem volna azonban, ha a japán zászlóból fakadó kör vagy legalább a piros szín is megjelenik a lakásban, ez végül egy fali dísz formájában kelt életre:

Később is folytattam ezt az irányvonalat, annak ellenére, hogy természetesen mindannyian folyamatosan változunk, formálódunk, így a stílusunk is.

Számomra a lakberendezés tulajdonképpen egy önismereti út is, amely közben választ kaphatok a döntéseimmel kapcsolatosan. Most már egyértelmű, miért a japandi stílusra esett a voksom már a lakberendezői vizsgamunkámnál is, és miért ebben a témában lettem azóta szakértő-kutató.

Jól megfigyelhető, hogy az otthonunk kialakítását tudatosan és tudattalanul is alakítjuk. Az ember és a környezete kapcsolatban állnak egymással: úgy rendezzük be a teret, és olyan elemekkel vesszük körül magunkat, amelyek tükrözik a belső folyamatainkat.